2017. január 11., szerda

az első és az utolsó

Bizony, ez a két horgolt projekttáska maga az alfa és omega - a 2016-os év utolsó (titokban:)) befejezett kicsikatósága és az első, amit a frissen festett fonalaimmal követtem el. 
These project bags were the alpha and omega of my 2016 - the last projects of the year and the first ones using my brand new handdyed yarns.

Kingának és Erikának készültek karácsonyi ajándék gyanánt és hogy ne üresen kapják, festettem nekik egy kis fonnivalót. 
I crochet them for two of my spinning friends and filled the bags with handdyed alpaca. You never have enough wool. :)

Az sose árt, ha van a háznál. :))

Táskánként 15-15 g színes és 50 g törtfehér Drops Flora, 2,5 mm horgolótű.

2017. január 7., szombat

óda a modern technikához

...avagy Isten éltesse a silhouette gépek feltalálóját!

Neki köszönhetően minimálisra csökkent a decemberi jajjmitkészítsekajándékba pánik. Viszonylag hamar kiötlöttem, találtam egy szuper webáruházat, ahonnan majdnem azokat a faárukat küldték, amiket megrendeltem (de karácsony előtt ilyen kicsinyességeken nem dühöngünk), a vinyl kéznél volt, a festékboltban csak egy szürreális beszélgetést kellett végighallgatnom, mire hozzájutottam a páchoz és jöhetett a móka - a temérdek minta megkeresése, digitalizálása, kivágása, majd a bepácolt-lakkozott alapok felcicomázása. Hátizé. Kicsit hosszabb volt, mint az előző barokkos körmondat, de mindjárt megmutatom a kedvenceimet és szerintem ti is azt mondjátok, hogy megérte a rászánt időt. 

szülinapi ajándék Erikának:


Betlehemek:



kisebb táblák:





és a kedvenceim:





2016. december 31., szombat

(a már-már szokásos) évértékelés

avagy 2016 számokban: 

53 kiolvasott könyv

3 (4) új tanulmány (numerológia, tarot, ingás sorstisztítás és lélekállítás)

4938 megkötött méter

8348 megfont méter

185 (plusz némi titkos) horgolt méter

pár kiló festett gyapjú és fonal

1 tavalyról átkúszott friss hobbi (silhouette cameo)

1 régi szerelem fel-felbukkanása

És összességében egy iszonyatosan küzdős év. 

A következő jobb lesz. És könnyebb. És vidámabb. 

Punktum.

(és csak nagyon halkan merem, de a 2017-es tervek között szerepel, hogy megtanulok zoknit kötni (komolyan, tudom, iszonyat, de még sose próbáltam...) és megfonok és megkötök egy takarónyi fonalat és sokat festek és sokat kötök és talán megbizniszelem újra a KicsiKató brandet! drukkoljatok!)

Köszönöm, hogy idén is itt voltatok, el se hiszitek, mennyire fontos része az énemnek a kicsikatóság. És nem lehetnék KicsiKató (vagy legalábbis nagyon magányos lennék) nélkületek. Vidámságot, mosolyokat,  jólétet és szeretetet kívánok mindannyiunknak jövőre. BÚÉK!




2016. december 30., péntek

szárnypróbálgatás (sok szöveg, sok kép:))

Mostanában rákaptam a podcastokra. Fonósok, festősök, kötősök, varrósok... Sok előnyük van, pl. fű alatt visszakúszott a fejembe egy csomó angoltudás, amit már rég elfelejtettem. Annyira, hogy a kreatív szakzsargon nagy része hamarabb jut eszembe angolul, mint magyarul. 

Persze nem csak az angolom javult, addig néztem a színes-szagos külföldi csodákat, hogy nem bírtam tovább, nekiálltam próbálgatni a fonalfestős szárnyaimat. Festettem én már régebben is, de az a metódus elég fapados volt. Fonal + víz + egyféle festék, oszt jónapot. Persze szerettem őket, de na. Kell a játék itt is.

Rászabadultam Zsófiék dharma készletére, volt egy csomó régebbi fehér fonalam, ráadásul épp alpaca party volt a Kacskaringóban, szóval munícióban nem volt hiány. Mutatom, mik születtek:

Az első próbálkozások fazékban születtek, kétféle kék, kétféle mustársárga és egy isteni kék-lila-zöld. (Jut eszembe, kéne főzni időkibővítőt is, hogy feldolgozhassam őket....)






A következő próbálkozás egy naaaaaaagyon hosszan színátmenetes kendőhöz készült. Tudtam, hogy pink-zöldet akarok és nagyjából mennyi átmenetet, úgyhogy előbb szétosztottam a Drops Florát 
 21 részre (1-1 motring kb. 50 méteres lett). Osztottam-szoroztam-számoltam-mértem és tádááááám:



Ők még tepsibe állított befőttes üvegekben születtek, de lassú volt és macerás az ügy, egy-egy adag fél órát volt a sütőben, de nem bírtam el egyszerre sok üveget, szóval ráment egy délután...


A következőnél már okosabb voltam (és lustább), ők mikróban jöttek a világra. A festéket foltokban öntöttem rá a motringokra és utólag dörzsöltem át festékes lével a fehérebb részeket, ezért jóóóó kis semisolid a végeredmény. 



(na jó, igyekszem rövidebbre fogni, mert még sok van hátra:))

Szintén fazékban, főve festődtek: 


Rá foltokban locsoltam a festéket és imádom a végeredményt!

Hármukat szeretném majd valami jó kis kendőben összeházasítani.

A következők már mind mikrós festések voltak. Nála megvadultam, na, nincs mentségem. Megkötve (sűrűn csíkozva valami egyszínűvel) talán jó lesz.


Szintén őrület, a motring egyik fele kék, a másik foltos. Zokniként talán hordható lesz.

Ez állati klassz lett!! Sok-sok piros kicsi lilával és naranccsal.



Őt előbb csővé kötöttem, aztán színátmenetesre festettem. Nagy a szerelem, érthető, ugye? :)


Hát egyelőre ennyi. Úgy sejtem, 2017 kreatív szava az életemben a fonalfestés lesz.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails